A Nobel-díjat a svéd származású kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamatából évről évre részesedjenek a fizika, kémia, filozófia, orvostudomány és az irodalom legjobbjai, valamint az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat - és a vele járó, jelenleg körülbelül egymillió dollárt - kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészült a Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjjal.
12 magyar Nobel-díjas van:
évszám | díjazott | eredmény |
1905 | Lénárd Fülöp | fizikai |
1914 | Bárány Róbert | orvosi |
1925 | Zsigmondy Richárd | kémiai |
1937 | Szent-Györgyi Albert | orvosi |
1943 | Hevesy György | kémiai |
1961 | Békésy György | orvosi |
1963 | Wigner Jenő | fizikai |
1971 | Gábor Dénes | fizikai |
1986 | Polányi János | fizikai |
1994 | Oláh György | kémiai |
1994 | Harsányi János | közgazdasági |
2002 | Kertész Imre | irodalmi |
Született | Meghalt | Pályája | |
Lénárd Fülöp |
Pozsony, 1862. június 7. |
Messelhausen, 1947. május 20.
|
1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)". Németországban élt, nem tartotta magát magyarnak. |
Bárány Róbert |
Bécs, 1876. április 22. |
Uppsala, 1936. április 8. |
A fiziológiai vagy orvostudományi, 1914. évi Nobel-díjat 1915-ben kapta "a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért". Svédországban élt. |
Zsigmondy Richárd |
Bécs, 1865. április 1. |
Göttingen, 1929. szeptember 23. |
Az 1925. évi kémiai Nobel-díjat 1926-ban kapta "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek". Németországban élt. . |
Szent-Györgyi Albert |
Budapest, 1893, szeptember 16. |
Woods Hall, 1986, október 22. |
1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1928-1945 között a szegedi tudományegyetem professzora volt, 1947-től az Egyesült Államokban élt. |
Hevesy György |
Budapest, 1885. augusztus 1. |
Freiburg, 1966. július 6. |
Az 1943. évi kémiai Nobel-díjat 1944-ban kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért". Németországban, Dániában és Svédországban élt. |
Békésy György |
Budapest, 1899. június 3. |
Honolulu, 1972. június 13.
|
1961-ben fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat kapott "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért". Az Egyesült Államokban élt. |
Wigner Jenő |
Budapest, 1902. november 17. |
Princeton, 1995. január 1. |
A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért". Az Egyesült Államokban élt. |
Gábor Dénes |
Budapest, 1900. június 5. |
London, 1979. február 9. |
1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért". Nagy-Britanniában élt. |
Polányi János |
Berlin, 1929. január 23. |
- | Polányi Mihály természettudós fia. 1986-ban kémiai Nobel-díjat kapott - megosztva - "az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért". Kanadában él. |
Oláh György |
Budapest, 1927. május 22. |
- | 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért". Az Egyesült Államokban él. |
Harsányi János |
Budapest, 1920. május 29. |
Berkeley, 2000. augusztus 9. |
1994-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott - megosztva - a játékelmélet területén alkalmazott úttörő elemzéseiért. Társai elméleti munkájára építve mutatta meg, hogyan lehet elemezni a hiányos információval rendelkező játékokat, és ezzel megteremtette az alapokat az "információ közgazdaságtanának" kutatásához. Az Egyesült Államokban élt. |
Kertész Imre |
Budapest, 1929. november 9. |
- | 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott az 1960-1973 között írt Sorstalanság című regényéért, mely auschwitzi és buchenwaldi élményein alapul. Tizennégy évesen, egy Budapest környéki csendőrpucs következményeként deportálták Németországba. Hazatérése után újságírással és fizikai munkával tartotta el magát. A Sorstalanság című regényt először visszautasították, majd mikor 1975-ben megjelent, nem fogadták kedvezően. A sikert és azt, hogy írói, műfordítói munkájából megélhet, a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Felsőfokú végzettsége nincs, nem tagja magyar egyesületnek, szövetségnek. Nagy sikerei vannak német nyelvterületen. Magyarországon él. |
Lénárd Fülöpről:
http://mek.oszk.hu/02000/02056/html/lenard/lenard.htm
Bárány Róbertről:
http://www.kvizkaszino.hu/rovatok/cikkek/nobel_dijasok__ii__barany_robert.html
Zsigmondy Richárdról:
Szent-Györgyi Albertről:
http://www.feltalaloink.hu/tudosok/szent-gyorgyialbert/html/sztgyoralbindex.htm
Hevesy Györgyről:
http://www.omikk.bme.hu/archivum/magyarok/htm/hevesyrov.htm